Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A városmegosztó Wass Albert!

2008.02.28

A Debrecen című városi lap egy egész oldalt szánt annak a vitának, amely Wass Albertről szólt és jelentősen megosztotta a közvéleményt. A városvezetést az eltérő vélemények abszolút nem érdekelték, mert elhatározták, hogy akkor is szobrot állítanak neki, ha a lakosság nyíltan is kifejezésre juttatja felháborodását. A jobbos városatyák ezt lelkiismeretfúrdalás nélkül megtehetik, mert ma ők diktálják Debrecenben a demokráciát.

Még nyílt levelet is intéztek Kósa Lajos polgármesterhez, melyben úgy fogalmaz a levélíró, hogy Wass Albert körül még lezáratlan jogi és politikai viták folynak. Helyét még sem a szakma, sem az idő nem jelölte ki. Ami a jogi részét illeti, abban a bal és a jobboldal viaskodik egymással, az igazságszolgáltatás pedig nem is foglalkozik vele. Ami pedig a szakmai részt illeti, nagy hibát követett el a debreceni közgyűlés, mert nem kértte ki a szakma véleményét. Tehát a szoborállítás gondolata eleve politikai elhatározás volt amivel a fideszes honatyák ismét lenyomtak egy Árpád sávos zászlót az ellenzék és a tíltakozók torkán.

S, hogy mennyire naívnak és butának tartják a közvéleményt, annak egy újabb trükk a bizonyítéka. Azt harsogják, hogy egy civíl szervezet állítja a szobrot a tisztázatlan multú írónak. Ez a szervezet nem más, mint a Polgári Casinó Egyesület, melynek Kósa Lajos, városunk polgármestere is tagja. De az sem zavarja őket, - sőt másokat neveznek hazugnak - hogy az alapkő letételnél maga a polgármeser volt a főszereplő. Beszélnek fűt-fát, ahelytt, hogy feltárnák az okát ennek a nagy ellenállásnak. Ezt már nem merik megtenni, mert eképzelhető, hogy bele törne a bicskájuk. Akkor tegyűk meg mi!

Szentegyedi és Czegei rgóf Wass Albert, erdélyi magyar író. A Kolozsvár melletti Válaszúton született, Tanulmányait Debrecenben, a németországi Hohenheimben és Párizsban végezte. Erdélybe 1932-ben tért vissza. Itt nagyapja halála után, 1936-ban átvette egyházi tisztégét, így az erdélyi magyar református egyházkerület főgondnoka lett.

A II. világháborúban katonatisztként szolgált. Látva, hogy a szovjet csapatok erőfölénye egyre növekszik, nem óhajtotta a velük való találkozást. 1945 húsvét napján megszökött, és az emigrációrt választotta. Főbb állomásai: a németországi Bleichblach, Hamburg, 1951-ben pedig az USA-ba települt át és ott élt nyugdíjazásáig.

A román törvényszék 1946-ban - távollétében - háborús bűnösnek nyílvánította és halálra ítélte, amit életében nem töröltek el. Bizonyos hírforrások ugy tudják, hogy a floridai Astorban halt meg úgy, hogy önkezével vetett véget életének. Több alkalommal is kérte magyar állampolgáságának visszaállítását, azonban ezt még az Antall kormány is elutasította. (Vajon az MDF miért hallgat ez ügyben?) Még a hazautazási vízumot sem kapta meg. Az utolsó honosítási kérelme a Horn kormány idejére esett, de Kuncze Gábor, akkori belügyminiszter is mindössze egy évi tartózkodási engedélyt adott a számára.

De Romániában sem jobb Wass Albert megítélése. Ma is háborús bűnösként tartják nyílván. Ezért Funda György, az RMDSZ szenátora úgy nyilatkozott, hogy helyesebb lenne ha eltávolítanák az Erdélyben feállított köztéri szobrait. 

Láthatjuk tehát, hogy Wass Albert múltján megjelent néhány foltocska, s ezek irritálják a közvélemény igazságérzetét itthon es Romániában egyaránt. De ezen túl még azt is tudják az emberek, hogy a halálos ítélet mellett a még Caracasban alapított szélsőjobboldali Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának a főmunkatársa volt. De azt hiszem ennyi éppen elég volt ahhoz, hogy tisztábban lásson a közvélemény szoborállítás ügyben. De ebből a kis ismertetőből az is kiderült, hogy a FIDESZ milyen viszonyt tart fent a szélsőjobboldali szervezetekkel, a hungarista eszméket vallókal, mert Wass Albert szélső-jobboldali múltját felvállalva adja a gesztusokat és a bátorítást a fasisztoid elemeknek. (Mihály J)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.