Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dr. Fasiszta!

2008.06.16

Kép

            Dr. Fasiszta!

 

Morvai Krisztina Újabb nyílt levéllel gazdagította a fasiszta alkotótábor repertoárját. Pimasz és szemtelen, nem büntetőjogászhoz méltó modorával, ez úttal is sikerült felhívnia magára a közvélemény figyelmét. A nyílt levelet érdemes szószerint leírni, hogy az olvasó pontosan értse, miről is van szó, s ez alapján ítélje meg, hogy jogos –e a feléje intézett bírálatunk, vagy sem.

 

Kedves szemkilövők, Kedves Országromboló Elvtársak és Elvtársnők!

 

Büntetőjogász lévén érdekel a bűnözők lelkivilága, gondolkodásmódja. Ezen érdeklődés vezérelt el az MSZP nevű bűnszövetkezet honlapjára. Meglepetten láttam szemtelen, pimasz beszámolójukat a Jobbik és néhány nemzeti érzelmű civil szervezet Wekerle-Trianon megemlékezéséről. Csodálkozom, hogy az önök arcátlansága mit sem változik, még mindig ennyire „nyeregben érzik magukat”. Gondolom, szívesen lövettek volna ott Wekerlén is, ahogy tették 2006. október 23.-án (s persze ahogy tették az önök szellemi elődjei, példaképei 1956. október 23.-án).  Jó lenne, ha észrevennék: ez már nem egy másik Magyarország. Itt mi itthon vagyunk, és itt MI VAGYUNK ITTHON. Felemeljük a fejünket, nem reszketünk önöktől. Gondolom, legszebb álmaikban a magunkfajtákat a fekete autóval vitetik el hajnalonként úgy, mint a régi szép időkben, amikor még önök uralkodtak. De vegyék tudomásul elvtársak: ennek vége. A primitív, tipikus komcsi beszámoló legfőbb tanulsága: semmi nem olyan veszedelmes az önök számára, mint a nemzeti érzelmű közösségek összefogása,közös emlékezése. Ez az, amitől önök reszketnek, mert az ilyen csoportok, az ilyen emberek nem manipulálhatóak, nem mosható át az agyuk. Ez tehát az az irány, amely legnagyobb eséllyel vezetheti ki az országot az önök által létrehozott romok alól.

 

Kedves elvtársak! Itt az ideje, hogy primitív, gonosz beszámolók készítése helyett végre csomagoljanak és húzzanak el Magyarországról – vagy vonuljanak be oda, ahol méltó helyük van: a börtönbe. Mi, a magunk fajták addig is emelt fővel fogunk itt élni. Mert ez a MI HAZÁNK és NEKÜNK CSAK EZ AZ EGY HAZÁNK VAN.

 

Szívélyes üdvözlettel

 

Dr. Morvai Krisztina.

 

A legelső dolog, amit erről a „műről” és szerzőjéről mondanunk kell az, hogy tartalmában és stílusában egy alulművelt személy benyomását kelti, aki így akarja kivetni magából azt a mérhetetlen gyűlöletet, melyet azok iránt érez, akik veszik a bátorságot, és másképp gondolják, mint ő.  Az effajta gondolkodás és erőszakos viselkedés attól válik veszélyessé a társadalom számára, hogy egyáltalán nem alulművelt, ellenkezőleg, túlképzett személy sajátja, aki magas színvonalon él vissza, vele született képességeivel és megszerzett tudásával. Sajnos a jobboldalon vannak jó néhányan „ebből a fajtából”,(Kölcsön véve Krisztina stílusát.)

 

A doktornő már szinte kultuszt teremtett a nyíltlevelezésekből. Egy alkalommal Hernádi Judithoz is intézett egyet, mert az általa amúgy is baloldalinak minősített Heti Hetes című TV műsorban bátorkodott baloldali álláspontra helyezkedni egy vitatott témában. Fábry Sándort viszont még egy alkalommal sem rótta meg trágár és gusztustalan viselkedéséért, és azért, mert leköpi a miniszterelnök képét, Dávid Ibolyát pedig le akarja savazni. Az nem baj, ha a jobboldalon bármi is történik, de a baloldalt kötelezőnek tartja lerohanni semmiségekért is. Úgy gondolja, hogy a demokrácia egyenlő az általa képvisel igazsággal, minden más csak kommunista rafinéria, liberális allűr, esetleg populista demagógia.

 

Egy alkalommal a Fővárosi Bíróság Titkárságához is intézett nyílt levelet azért, mert a Magyar Gárda ügyével foglalkozó tárgyalásra nem engedték be a tömeget. El tudom képzelni mit művelt volna akkor a doktornő, ha valakinek az jutott volna eszébe, hogy a Magyr Gárda ellenpólusaként létrehozná a Munkásőrséget. Valószínű, hogy rájött volna egy epilepsziás roham, és a mentők vitték volna el. Mert az a mérhetetlen gyűlölet, amely ezekből, a levelekből árad, minden olyan dologgal szemben, ami az előző rendszerhez kapcsolódik, az már mániákosnak minősíthető. Egy-egy kirohanása, és maga a stílus is erre utal. 

 

Egy másik alkalommal pedig Föld S. Péterhez írta soron következő nyílt levelét, melyben az alábbiak szerint fogalmaz. „Az nem úgy van, mint a régi szép kommunista időkben, hogy a MAGUKFAJTÁK odaszóltak és akkor valakit kirúgtak a munkahelyéről, esetleg elvitték a MAGUKFAJTÁK”. Anélkül dől belőle a mérhetetlen rosszindulat, hogy mérlegre tenné, hogy egyáltalán jellemző volt –e a Kádár korszakra ez a módszer. A Rákosi rendszerben még előfordultak ilyesmik csakúgy, mint bármely más nyugati országokban is. De Krisztinának nem számít. Rákosi vagy Kádár, neki mindegy. A lényeg a szocializmus iránti gyűlölet. Az, véletlenül sem jut eszébe, hogy ő 1986-ban, vagyis a Kádár rendszerben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam-és Jogtudományi Karon. Valószínű, hogy akkor is szókimondásáról lehetett híres, és csodák-csodája, nem szólt oda senki, hogy rúgják ki az egyetemről, mert a nép ellensége. Sőt! Már a következő tanévben ugyannak az egyetemnek a Büntetőjogász Tanszékén tanított, csakúgy, mint jelenleg. (Most docensi minőségben.) Csúnyán elbánhatott Morvai „elvtársnővel” ez a fránya Kádár rendszer. Hagyta végig járni az egyetemet, majd katedrát kínált fel neki, annak ellenére, hogy jártatta a száját. Drága doktornő! Még most sem érzi, hogy ezért inkább köszönet és nem a gyűlölet dukál? De ha mégis úgy gondolja, hogy a szocializmusban minden úgy rossz, ahogy volt, akkor az ön diplomája sem ér semmit. Hogy lehet az, hogy egy diktatúrában szerzett diploma a kapitalizmusban docensi fokozatot ér? De még van más is. 1989-ben a Londoni Egyetem Kings College Jogi karán tanult. (Valószínű, hogy nem a saját pénzén.) De vajon hogyan juthatott be egy ilyen magas szintű egyetemre egy olyan ember, aki egy primitív társadalom oktatáspolitikáját volt kénytelen elszenvedni, s ennek a diplomáját elfogadni? Mind ezek nem arra utalnak, hogy nem részesült volna magas szintű oktatásban. Érdemes lenne ezeket még egyszer átgondolni. Félretenni minden előítéletet, és helyes következtetésre jutni és egy kicsit szégyenkezni.

 

De, hogy a doktornő fasisztoid megnyilvánulásai nem új keletűek, arra is van példa. Még 2007. szeptemberében volt a Szent Korona fogadalomtétel és demonstráció Székesfehérvárott. Morvai „elvtársnő” tartotta a beszédet. Az alábbi mondata enyhén szólva is alpárinak minősíthető. „Az ország élén vérszomjas, véreskezű Néró, aki mindenki által tudottan kóros elmeállapotú. Ő további vérontással fenyegeti az országot”. Ez után a mondat után inkább azt lehet kóros elmeállapotúnak minősíteni, aki diplomás ember létére nem szégyell ilyen mondatokat kiejteni a száján, ennyire beletaposni mások lelkivilágába. Ilyen megnyilvánulás nem hagyja el egy kultúrember száját. A Kádár rendszer egyetemein nem ilyen viselkedésre tanították a jövő értelmiségi elitjét. Mit várhatunk el ezek után azoktól, akik az értelmiségitől várják a mintát, a társadalmi együttéléshez?

 

Majd ugyanezen a gyűlésen fogalmazza meg, az alábbi nacionalista gondolatait. „Kétféle ember van Magyarországon: Magyarország sorsáért és jövőjéért aggódók, vagy Magyarországot szeretők és a Magyarországot utáló, megvető, illetve Magyarországgal szemben közömbösök. Mi, akik aggódunk, össze kell, hogy fogjunk, minden lehetséges módon meg kell szerveznünk az ellenállást, mert úgy tűnik, hogy Magyarország megszállás alatt van. Valaki túszul ejtette hazánkat. Magyarországot, a hazánkat ebből a fogságból ki kell szabadítani. Vissza kell, hogy szerezzük Magyarországot magunknak, mert nekünk csak ez az egy hazánk van”. Ez valóban közönséges nacionalista duma, amely arra jó, hogy feltüzelje az embereket. Ezen kívül úgy tűnik, hogy üldözési mániában is szenved a doktornő. A megszállás, a túszulejtés, a fogságból való kiszabadítás kifejezések mind erre utalnak.

 

Az is köztudott, hogy Morvai Krisztina egy jogvédő magánalapítványt is működtet, amely a magyar kormány által, több százmillió forinttal fenntartott Bűnmegelőzési Alapítványtól kapja a működéséhez szükséges anyagi támogatást. Elfogadja annak a kormánynak az anyagi támogatását, amely kormány – szerinte – megszállta Magyarországot, túszul ejtette hazáját, s emiatt minden féle mocskot szór rá, a megbuktatásáért fáradozik. A pénzét viszont elfogadja ennek a „mocskos” kormánynak. Csak halkan jegyzem meg, hogy valóban bolond az a kormány, aki ilyen kártékony célokra pazarolja az állampolgárok pénzét. Morvai Krisztina, tehát mindent elkövet, hogy célját elérje, amely nem más, mint a Gyurcsány-kormány megbuktatása, és Orbán Viktor trónralépésének segítése. Ehhez azonban nemcsak szélsőjobboldali, fasisztoid beállítottsága, hanem alantos önérdek is fűzi. Úgy hírlik, hogy ha Viktor hatalomra kerül, ő veszi át Könczöl Katalin posztját.

 

De naphosszat lehetne regélni Morvai Krisztina szélsőséges nézeteiről, agresszív, könyörtelen, a diktátorokra jellemző viselkedéséről. Gondolom, az olvasó is tudna számtalan hozzáfűződő eseményről, mások lelki világába belegázoló megnyilvánulásairól mesélni. Ebben az egész dologban csak az a borzasztó, hogy ilynek adják a példát a felnövekvő ifjúság számára. Az egyetemi katedra még ma is nimbusz az egyetemi hallgatók számára. S ha azt látják, hogy azon a szent helyen lehet így viselkedni, másokat megalázni, akkor a polgári életben is ez válik követésre méltó példává, és ne csodálkozzunk azon, hogy egyre szaporodnak a fasiszta, gyűlölködő megnyilvánulások a közbeszédben, a hétköznapi élet gyakorlatában. De szaporodnak a Morvaiak, az Orbánok a Hegedűsök, a Budaháziak, a Torockaiak, a Tőkések, az Uszticsok, Fűr Lajosok, akik már megtették az első lépéseket afelé, hogy ha a kormány nem akar saját elhatározásából félreállni, majd tesznek róla, hogy megbuktassák. S ha másként nem megy, akkor erőszakkal, mert ehhez már a saját militáris erejük is készen áll. S ha Viktor kiadja a jelszót, hogy „mozdulni kell”, akkor mozdulni is fognak. S ha mind ez bekövetkezne, a „magunkfajta” újra cselédsorba jutna, s a „magunkfajtáért” jönne a fekete autó hajnalonként. Kezdetét venné a leszámolás, a fasiszta terror, melynek csirái a szemünk láttára dugják ki fejüket a földből és szökkennek szárba, s növekednek, szaporodnak, mint a dudva. Vajon van –e még annyi erő ebben a baloldalban, hogy megálljt parancsoljon ennek a nemzetromboló folyamatnak?  (Mihály J.)       

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Vajon...?...

(mateelvtars, 2008.06.21 00:32)

Vajon van-e annyi erő ebben a baloldalban, hogy a búza közül a konkolyt kiszedje? Hogy a dudvát kihúzgálja a búzatáblából? Hogy véget vessen ennek a gyomokkal teli korszaknak? Mikor irtjuk ki a gyomot végre, elvtársak?