Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Igen! Igen! Igen!

2008.03.13

            Igen! Igen! Igen!

 

Három a magyar igazság, mondja egy régi közmondás. Háromszor mondott igent a nép több mint ötven százalékának, a nyolcvanhárom százaléka. Háromszor vezették meg újra a magyart. A tény, azonban tény maradt. Az ellenzék taktikából jelesre vizsgázott, erkölcstanból viszont elbukott. Sikerült elhitetni a szavazók egy jelentős részével, hogy ez a népszavazás a vizitdíjról, az ápolási díjról és a tandíjról szól. Orbánék azonban ettől jóval messzebbre látnak. Szemük előtt már rég nem a népfelség mindenhatósága, hanem a korona és trónszék csillogása lebeg. A népet – becstelen módon - csak eszköznek használták fel újabb konfrontációjukhoz.

 

Igen! Igen! Igen!

Három a magyar igazság! Háromszor mondta ki a szavazófülkében az állampolgár a FIDESZ és a KDNP által beléje sulykolt „igazságot.” Pedig ennek az ősi mondásnak valamikor igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az igazság szónak volt hitele. Azonban mára odáig jutottunk, a szélhámos politika jóvoltából, hogy „édes anyanyelvünk” is kénytelen hozzá igazodni a rendszerváltó politika elvárásaihoz. Botcsinálta nyelvújítóink pedig tesznek arról, hogy a magyar igazság ne három legyen, hanem annyi, amennyit elvár tőle a politika. Erre mondhatnánk azt is, hogy ezzel csak tovább gazdagodott a magyar nyelv, mert mostmár van jobboldali, baloldali, konzervatív, liberális, keresztény és még sok-sok egyéb igazság. Szegény Lőrincze Lajos, az „Édes anyanyelvünk” megálmodója pedig forog a sírjában, bánatában.

 

De Viktor még ezzel az elsöprő győzelemmel sem elégedett, mert csak a győzelem volt elsöprő, a kormánybuktatás nem. De sebaj! Már itt az újabb ötlet. Be is nyújtották törvényjavaslatukat az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezésére. Ezzel a FIDESZ-KDNP baráti szövetség visszaállítaná a február 18.-a előtti állapotokat. A döntést sajtótájékoztatón jelentette be az elnök úr, aki teljesen más emberkét mutatkozott most, mint a népszavazás idején. A Biblia ezt „Urunk színe változásának” nevezi. Ehhez kiválóan ért. Most a jószívű, atyai gondoskodó szerepét öltötte magára. Az alábbiak szerint indokolt. „Be kell látni, hogy felesleges még egyszer bekövetkeznie annak, ami március 9.-i népszavazáson történt.” Vagyis, a benyújtott törvényjavaslattal, az Albert házaspár által kezdeményezett újabb népszavazásnak akar elébe menni.

 

Aztán van egy másik ötlete is. Azt javasolja a kormánynak, ha úgy látja, hogy mégis szükség volna az egészségbiztosítási törvény életbeléptetésére, azt ne népszavazással döntsék el, hanem majd a 2010-es választások idején írják be a választási programjukba, és majd a nép eldönti akkor, hogy szükség van –e rá, vagy nincs. Sőt Varga Mihály azt is kijelentette, hogy ha ezek az ötletek sem nyerik meg a miniszterelnök tetszéseit, akkor annyi ötlettel állnak elő, amennyivel csak lehet. Hát idáig jutott a nagy politika! Ötletekkel jönnek elő. Ilyenekkel bárki előállhat. De nem is ötletekre, hanem felelős szakmai munkára volna szüksége ennek a tönkretett országnak, de ebből van a legkevesebb.  (Mihály János)

 

                                                                                                                     

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.