Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1956-ról, szemérmesség nélkül! (6. Rész.)

2008.12.21

                             1956-ról szemérmesség nélkül.

                                                        6. rész.

                                                                         

Sok szó esett az 1956-os események kapcsán olyan személyekről, személyiségekről, akik meghatározó szerepet vállaltak a politikai, diplomáciai előkészítő, szervezőmunkában. Tekintélyükkel, politikai, katonai felkészültségükkel olyan irányba tudták terelni a békés tüntetéseket, a demonstráló tömeget, amivel polgárháborús állapotokat idézhettek elő. Ezek az emberek valamilyen vezető beosztásban voltak, vagyis az intellektuálisabb réteget reprezentálták az események során. Vagyis, a Rákosi rendszer elismert és megbecsült káderei köréhez tartoztak. Ők többnyire a szocialista társadalom védelmét szolgálták, tagjai voltak az MDP-nek, tehát feltételezhető volt róluk a Magyar Népköztársasághoz, a pártjukhoz, dolgozó népükhöz való hűségük, márcsak azért is, mert erre esküdtek fel. Mind ezek ellenére „hálájuk jeléül” szembefordultak azzal a rendszerrel, amely számukra jó megélhetést, egzisztenciát nyújtott, kezükbe diplomát adott. Ezért meg is kapták a társadalomtól méltó „jutalmukat” (büntetésüket.)

 

De rajtuk kívül még volt egy teljesen más típusú vezetőgárda is. Akikről még nem esett szó. Ők általában nem dicsekedhettek katonai múltjukkal, rangjukkal. Nem rendelkeztek különösebb intellektuális erényekkel sem.  Ők – többnyire - az utca emberei voltak, egyikük-másikuk meglehetősen kétes múlttal a hátuk mögött.  Ők voltak azok, akik váratlan helyzetekben is feltalálták magukat. Látványos, olykor vakmerő dolgokat voltak képesek végrehajtani, ami mágnesként vonzotta a hasonló típusú embereket, a kalandvágyókat, köztük sok fiatalt. Őket senki nem választotta vezérnek, magukat nevezték annak. Nem tettek mást, mint egy-egy csoport élére álltak, és jól betöltötték a hangadó szerepét. S akkor tekintsünk be az ő különös világukba is. Nézzük meg, hogy valójában mi is volt a konkrét szerepük, mi volt a szándékuk, és mi lett a sorsuk.

Kép Akit egy kicsit is érdekelt 1956 biztos, hogy a Corvin közről hallott a legtöbbet. Ez valóban egy tűzfészek volt. Ide több mint tíz felkelő csoport fészkelte be magát, s mindegyik csoportnak külön vezére volt. Lényegében egymásról semmit nem tudtak. Felfogásban és mentalitásban is különböztek egymástól. Valójában azt sem tudták, hogy mi zajlik az országban. Az, pedig nem is érdekelte őket, hogy a kirobbant konfliktusnak melyek voltak a kiváltó okai. A spontán kialakult és terjesztett propaganda viszont működött, többnyire jelszavakká egyszerűsödött le. Pl. Függetlenség, szabadság! Ruszkik haza! Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba! Stb. Ezeket kiabálták, terjesztették szórólapokon, de a valódi tartalmukról többségüknek fogalma sem volt.                             

Kép Az egyik legismertebb Corvin közi vezér Pongrátz Gergely, becenevén „Bajusz” névre hallgatott. Ebben a csapatban tevékenykedett Pongrátz két testvére, Ernő és Ödön is. A Corvin köziek közül Maléter is Pongrátz Gergellyel vette fel először a kapcsolatot. Első találkozásuk alkalmával még fegyverletételre szólította fel Maléter a felkelőket, de Pongrátz hallani sem akart róla. Később már komolyabb formában is felvetődött a fegyverletétel kérdése. Ugyanis a szovjetparancsnokság, Fomin százados közreműködésével ultimátumot fogalmazott meg, mely arról szólt, hogy amennyiben a Corvin köziek záros határidőn belül leteszik a fegyvert, úgy a szovjetparancsnokság feltétel nélküli elvonulást biztosít a számukra.

 

 Pongrátz Gergely először elfogadhatónak tartotta az ultimátumot, majd hírtelen meggondolta magát. A többi ott tartózkodó felkelő parancsnok is csatlakozott Pongrátz elutasító álláspontjához. A fegyverletételhez feltételeket szabtak a felkelők, melyet tíz pontban fogalmaztak meg. Ennek a feltételnek a tizedik pontja az, ami meglepheti az olvasót, s amely a következő képpen hangzik. A jelenlegi ideiglenes kormányt (a Nagy Imre kormányról van szó) nem ismerjük el és követeljük, hogy az új ideiglenes kormány megalakításával Veres Péter írót bízzák meg.  Ez ugyancsak meglepő, mert az egész esemény Nagy Imre körül forgott. Emlékezzünk vissza a jelszavak skandálására: Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba. Szinte szóba se került más személy a miniszterelnöki posztra. Láthatjuk tehát, hogy az álláspontok mennyire eltérőek voltak. Még a személyi kérdésekben sem mutattak egységes képet. Abba meg pláne nem, hogy lázadásuknak mi a végső célja. Követelésüket a szovjetvezetés –természetesen - nem fogadta el.

 

A fenti eseményekből világosan látszik,            hogy Nagy Imre, a tömegek élén álló vezérek számára sem volt elfogadható, valószínű, hogy kommunista múltja miatt. De ebből az epizódból az is kikövetkeztethető, hogy az un. intellektuális lázadók és a tömegekből kiemelkedett lázadók álláspontja is szöges ellentétben állt egymással. S ez azért van így, mert ekkor még az egyik lázadó fél, a szocializmus megújítására, a másik lázadó fél, pedig a szocializmus eltiprására gondolt.

 

Az események gyors változásai miatt nem volt idő arra, hogy az ilyen kérdéseket egymás között tisztázzák. Ezért csak benyomásokat, feltételezéseket fogalmaztak meg egymással szemben, ami nagyfokú bizalmatlanságot szült a két oldal között. Látszatra ugyan együtt működtek. Egymással tárgyaltak. Voltak olyan részkérdések is, amelyekben egyet értettek, de a köztük lévő feszültség mégsem oldódott. Egyszer-egyszer már a gyűlölködésig fajult.

Ilyen gyűlölettel és megvetéssel nyilatkoztak Király Béláról és Maléter Pálról is a botcsinálta vezérek. S ez a szembenállás odáig ment, hogy a Corvin köziek között szinte jelszószerűen terjedt az a gondolat, hogy Malétert agyon kell lőni. De a         presztízsharcok nemcsak a Corvin köziek között alakult ki, hanem a Corvinisták és a más területeken működő felkelők és parancsnokaik között is. Valószínű, hogy Pongrátz Gergely ráunt a torzsalkodásokra, meg ő is felmérte az egész lázadási ügynek a következményeit, ezért úgy látta jobbnak, ha idejében kereket old, és nyugatra szökik. A Corvin köziek, pedig úgy oldják meg a problémáikat, ahogy akarják.

Kép Mivel Pongrátz kiemelkedő szerepet vállalt az ellenforradalom leverésének kísérletében, ezért esetében érdemes arra is kitérni, hogy mi motiválta erre a nagyfokú szocializmus gyűlöletre. Valószínű, hogy neveltetése. Szülei megátalkodott antikommunisták voltak. Apja Szamosújvár polgármestere volt. Azonban a bevonuló román és szovjet csapatok elől menekülnie kellett a családnak. Így 1945-ben Mátészalkán kötöttek ki, innen 1946-ban Soroksárra költöztek. Itt 13 hold földet kaptak, mivel nagycsaládosak voltak. Gergely mezőgazdasági gimnáziumot végzett Bácsalmáson. Majd a ceglédi városi tanács főállattenyésztője lett. Az 56-os események arra inspirálták, hogy felutazzon Pestre, mert meggyőződése volt, hogy a testvérei már a barikádon vannak és neki is ott a helye. De amikor már szorult a hurok a nyaka körül, ő is úgy látta helyesnek, ha biztonságba helyezi magát, ott hagyja a Corvin közt és menti az irháját. Magyar katonák segítségével Bécsbe menekül. Egy kis időt még Genovában töltött, majd az USA-ba ment, ahol vagongyári munkás lett. 1957-ben Cihagoban telepedett le. Itt megválasztották a Szabadságharcos Szövetség alelnökének. (Elnöke Király Béla volt).A rendszerváltás után először 1990-ben volt itthon, és a következő évben végleg hazaköltözött. Itthon elnöke lett az Kép 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az 56-os Szövetségnek, és elnökhelyettese a POFOSZ-nak. Aktív részt vállalt a Jobbik Magyarországért Mozgalom létrehozásában is. 2005 májusában halt meg. A Corvin közben ravatalozták fel. Pongrátz mindvégig radikális, megalkuvást nem tűrő személy volt. Nagyfokú bizalmatlanság is jellemezte. Sem Maléterben, sem Nagy Imrében, sem a katonai vezetésben nem bízott. Ezek ismeretében talán jobban megértjük Pográtz kommunistaellenességét, a szocializmussal szembeni gyűlöletét. Ma ő a hős, az ünnepelt, aki vérfürdőt rendezett a Corvin közben, aki saját honfitársait vitte a vágóhídra, miközben cserbenhagyva őket gyáván megfutamodott. De művét szerencsére megörökítették bizonyítékul. A képen mésszel leöntött áldozatok láthatók a Corvin közben. Ezt művelte a hős forradalmár Pongrátz Gergely.

 

Egy másik elhíresült név           a Corvin közből Iván Kovács László, aki szintén jelentős szerepet játszott az október 30.-ra tervezett fegyverletételi akcióban. Valójában ő volt a Corvin köz első parancsnoka. De mivel állandó vitába keveredett a Pongrátz fivérekkel, ezért Kép leváltották, helyette Pongrátz Gergely lett az elsőszámú parancsnok.   Október 29.-én mégis ő tárgyalt Nagy Imre miniszterelnökkel a Parlamentben, a fegyverletételről. Abban állapodtak meg, hogy kivonják Budapestről a szovjet csapatokat, a helyükre, pedig folyamatosan magyar csapatok lépnek. S ezek előtt fogják majd a Corvin köziek is letenni a fegyvert. De mint tudjuk ennek a tárgyalásnak nem lett következménye, mivel a feltételekben nem tudtak megegyezni. Az ő csoportja is felvette a harcot november 4.-én a szovjet csapatokkal szemben, azonban a felkelők egy csoportja Iván Kovácsot árulónak kiáltotta ki, ezért le is tartóztatták. Átkísérték a Kilián laktanyába, de útközben sikerült megszöknie. Az árukló bélyeget, azét sütötték rá, mert ő azt akarta, hogy Maléter legyen a honvédelmi miniszter, Pongrátzék pedig – mivel Malétert is árulónak minősítették – azt akarták, hogy Márton András ezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka legyen a miniszter. Láthatjuk tehát, hogy egymás között is milyen civakodások voltak, s ezek az összezördülések bizony olykor emberéleteket is fenyegettek. Ezekben, az időkben minden döntés a részükről esetleges volt, tele improvizációval, kivitelezhetetlen ötletekkel. Csak a düh, a bosszúállás és a megtorlás volt az, ami időközönként egységet teremtett köztük. Iván Kovácsról még annyit érdemes megjegyezni - főleg a debreceniek miatt - hogy ő is ebben a városban született 1930-ban. Itt járt iskolában. A középiskolát is itt végezte, abban az épületben, amelyik most a Bethlen Gábor Szakközép Iskola. Az épületen emléktáblát helyeztek el, hogy az évfordulókon legyen mit megkoszorúznia a jobboldalnak és a szélsőjobbos szájtépőknek.

 

Visszatérve az eseményekre, végül a fegyverletétellel kapcsolatos tárgyalások olyan stádiumba kerültek, hogy már a katonai vezetés kijelölte a fegyverátvevő parancsnokokat is, Márton András ezredes, Kindlovics Pál ezredes, Koltai Vilmos ezredes és Solymosi János alezredes személyében. Erről Váradi Gyula vezérőrnagy tájékoztatta Iván Kovácsot, valamint arról, hogy az átadás ideje október 30.-án kilenc órakor lesz négy átvevőhelyszínen. Iván Kovács viszont csak egy helyszínt javasolt, és a Kilián laktanyát jelölte meg. Váradi a javaslatot elfogadta.

 

A Corvin köziek vezérei azonban tartottak attól, hogy a kormány nem tartja be ígéretét. Becsapják őket, és ott maradnak fegyver nélkül, kiszolgáltatottan. Ezen nagy vita támadt Pongrátz Gergely és Iván Kovács között. Sőt a Tompa utcai felkelők parancsnoka, Bárány János is bekapcsolódott a vitába, amely végül veszekedésbe torkollott. Végül a fegyverletételi akció elmaradt, ami főleg Pongrátz Gergely bizalmatlanságának tulajdonítható. Iván Kovács László annyiban különbözött Pongrátz Gergelytől, hogy intézkedéseiben megfontoltabb, viselkedésében nyugodtabb természetű volt. Álláspontjához viszont ő is a végsőkig ragaszkodott. Eltökélt ellenforradalmár volt, aki – Pongrátzzal ellentétben - még a süllyedő hajót sem hagyta el.  A végsőkig kitartott. Tetteiért felelősségre vonták. Halálra ítélték és kivégezték.               

Kép A következő közismert            felkelőparancsnok Dudás József volt. Ő az agresszívebb fajtához tartozott, de politikai álláspontját a labilitás jellemezte.  A két világháború között tagja volt a Román Kommunista Pártnak. 1944-ben viszont a németellenes tömörülésnek volt a tagja. Még abban a küldöttségben is részt vett, amelyet Horthy Miklós bízott meg, hogy Moszkvával felvegyék a kapcsolatot, béketárgyalás végett.   A háború után aztán Dudás újra színt váltott és belépett a Kisgazda Pártba. 1950-ben letartóztatták, és évekig volt a recski fogolytábor lakója. A Dudás féle csoport – ellentétben a többi felkelő csoportokkal – főleg politikai jelleggel vettek részt a felkelésben. A csoport több tagja is kifejezett politikai ambícióval rendelkezett. Főleg a Széna téren gyülekeztek, itt tartották a nyilvános propaganda jellegű szónoklataikat. Ők hozták létre október 28.- án, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, a II. kerületi tanács épületében. Nem csatlakoztak más forradalmi csoportokhoz. Csak a Széna téri Szabó bácsi féle csoporttal tartották a kapcsolatot. Október 30.-án – fegyveresen – elfoglalták a Szabad Nép székházát a nyomdával együtt. Újságot, kiáltványokat, röplapokat szerkesztettek, gyártottak és adtak ki. Nekik is az volt a legfőbb politikai álláspontjuk, hogy nem ismerték el a Nagy Imre kormányt. Ezt az álláspontját a Magyar Függetlenség című lapjában ki is fejtette Dudás. A cikk címe, Kinek nem sürgős a rend helyreállítása? volt.  Ebben a cikkben éles támadást indított a kormány ellen, különösen Münich Ferenc belügyminiszter, Erdei Ferenc és Bognár József ellen, akik a Minisztertanács elnökhelyettesei voltak. Majd egy újabb kormányellenes cikket jelentetett meg, melynek Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt, címet adta. Itt tehát újra találkozunk egy olyan felkelő vezérrel, aki szintén Nagy Imre miniszterelnöksége ellen emeli fel szavát. Ettől függetlenül hajlandók voltak Nagy Imrével és a kormány többi tagjával is tárgyalni, de kevés volt köztük az azonos álláspont. Inkább az önálló politikai és gyakorlati cselekvés volt rájuk jellemző. November 2.-án, pl., megszállták a Külügyminisztérium épületét is. Ezt az akciót azonban a Nagy Imre féle hadsereg visszaverte, Dudást le is tartóztatják, majd szabadon engedik. Még arra is képesek voltak, hogy önálló politikai nyomozócsoportokat hozzanak létre. Embereket tartóztattak le, ítéltek halálra, sőt még ítéleteket is hajtottak végre, önhatalmúlag. Ezekről nem beszélnek sem az elemzők, sem az 56-tal kapcsolatos írásos anyagok.

 

Dudás, a lapjában 25 pontból álló programot hirdetett meg. Egyik pontjában egy ideiglenes kormány felállítását sürgette. Ebben a kormányban már helyet kapott volna Nagy Imre is, valamint Kádár János és Kovács Béla. (Kovács, Október 23-31-ig földművelésügyi miniszter, november 2.-tól államminiszter a Nagy Imre kormányban). Ezt meg is akarta tárgyalni Nagy Imrével, azonban a miniszterelnök nem tudta fogadni, ezért előzetesen Losonczy Gézával, a Nagy Imre kormány államminiszterével és Donáth Ferenccel, a Nagy Imre titkárságának munkatársával folytatott tárgyalást. Donáthék azonban nem voltak jó véleménnyel Dudásról. De még az értelmiségi bizottság sem szimpatizált vele. Demagógnak tartották és egy kis Mussolini benyomását, keltette bennük. Ez a tárgyalás mégis növelte Dudás tekintélyét, mert ezt kürtülte szét minden újság, még a rádió is szenzációként közölte az eseményt. Ettől Dudás vérszemet kapott és el akarta magát fogadtatni a budapesti felkelők elsőszámú parancsnokának. Erőszakosságát azonban nem tűrték a többiek és elhatárolódtak tőle. Már csak a Széna tériek álltak vele szóba. Maléter is, a többi parancsnokok is Dudás kiközösítésével értettek egyet. Végül Nagy Imre elrendelte a letartóztatását, melyet Király Béla, nemzetőr parancsnoknak kellett végrehajtani. Király elfogta, majd kihallgatás után szabadon engedte. Hát ilyen volt a katonai fegyelem a szedett-vetett katonai és forradalmi csapatok körében. Dudás renoméját tovább rontotta, hogy egy kétes banki ügyletbe is bele keveredett. Ötszázezer forintot akart felvenni törvénytelenül, amit végül meghiúsítottak.

 

Tekintélye megtépázva, de ambícióját fel nem adva, az ellenforradalom leverése után is tovább szervezkedik. Most Újpesten próbálkozott egy ellenálló csoport létrehozásával.  Majd levélírásra adta a fejét, mely személyesen Kádár Jánosnak volt címezve. Felajánlotta együttműködését, hivatkozva közös antifasiszta múltjukra, és a Rákosi börtönében eltöltött évekre. November 21.-én be is ment a Parlamentbe, ahol Kádár éppen a munkástanácsokkal és a nemzeti bizottságok vezetőivel tárgyalt. Ez egy elhamarkodott lépése volt Dudásnak, mert önként sétált be a kelepcébe. Ugyanis, a parlament épületébe lépve a szovjet elhárító tisztek azonnal letartóztatták. 1957. január 14.-én bíróság elé állítják. Halálos ítéletet hoznak, amit 19.-én már végre is hajtottak.

 

Ebben a csoportban nem volt jellemző a fiatalok részvétele. Inkább a közép és az idősebb korosztály dominált.            Köztük többen is a szélsőjobboldali politikai felfogáshoz tartoztak. A kifejezetten fasiszta elemek is inkább ebbe a csoportba fejtették ki aktivitásukat. Dudás József, a többi vezérekhez hasonlóan, meglehetősen megosztó személyiség volt. A felkelők többsége a végrehajtott akciói miatt egyszerűen politikai kalandornak minősítették.

 

De nemcsak a felkelők parancsnokaival voltak problémák. A hírtelen összetákolt kormány intézkedései sem voltak sokkal különbek. Tétova, olykor csak benyomásokra alapozott intézkedésekkel nem állt a hívatása magaslatán. Fontos parancsok nem lettek végrehajtva. A parancsmegtagadásoknak nem lettek következményei. Nem volt egységes irányvonal a zűrzavaros állapotokból való kilábalásra. Ezért kaphattak vérszemet a fasisztoid elemek, a köztörvényesek, a volt politikai üldözöttek, és változtathatták vértengerré Budapest utcáit. Ők hárman, mint felkelő parancsnokok, az ellenforradalmi eseményekben vállalt látványosabb szerepvállalásukkal kitűntek a többiek közül. Rajtuk kívül azonban még bőven akadtak hasonló vezérek, akik kisebb-nagyobb tettek végrehajtásával részesei voltak ennek a nagy össze-visszaságnak. Róluk, és  sorsukról is be fogunk számolni. (Előbb azonban, a - következő részben - egy meghatározó személyiség viselt dolgaival ismertetjük meg a kedves olvasót. Ő nem más, mit Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása.  A  7. rész róla szól.)

                                                                                                                     Mihály János.

 

 

                                          

                                                                                            

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szomorú

(Mike, 2012.10.04 23:14)

Jókora marhaságokat beszél Nógrádi úr!
Amerika gazdasága olyan erős, hogy még most is háromszor magába gyömöszölné az 1 milliárdos Kínát (GDP). A munkanélküliség részben betudható annak is, hogy rendkívül nagy az illegális és a legális bevándorlók száma, az előbbit százezer számra toloncolják ki minden évben. Persze ott sem rózsás a helyzet ezt nem is állítom, de nagyon örülnék ha én és a családom olyan anyagi megbecsülést kapna itthon a szakmájában amit odakint. Nekem van némi fogalmam arról, hogy él az USA-ba egy átlagos család tehát ebbe ne menjünk bele. Tudja a legnagyobb probléma az Ön által istenített Kádár rendszerrel, hogy egy árulókon alapuló kormányon nyugszik. És ne beszéljünk mellé! Ön szerint rendben volt az, hogy 20 ezer embert bebörtönöztek több százezer elmenekült és majdnem 400 embert felakasztottak, nem beszélve a harcokban elesett hazafiakról? Arról hogyan vélekedik, hogy majdnem öt évtizeden át idegen hatalom fegyveres erői Magyar földön tartózkodtak? A 20 milliárd dolláros államadóság amit a mai napig nyögünk mert jóformán egyetlen piacképes vállalatunk se volt ami profitot tudott volna hozni.. Na de nem bosszankodom mert maguk még a Thürmerrel karöltve se érik majd el az 1%-ot.

Re: szomorú

(Semleges., 2012.10.05 21:41)

Kedves Mike úr!
Talán jobb lett volna, ha meg se szólal. Főleg Amerika és Kína viszonylatában. Ugyanis Kína annyi amerikai részvény birtokában van, hogy egyetlen nap alatt le tudná vele bénítani az USA gazdaságát. De nem teszi, mert okos gazdaságpolitikát folytat. Így az USA jár Kínába pitizni kölcsönért és nem fordítva. Ezért van az, hogy Kína gazdasági növekedése még ma is 10%-on felül van, az USA már az 1%-ot sem éri el. Nem tudom milyen fogalmad lehet arról, hogy hogyan él az amerikai állampolgár, de nagyon szűk körben mozoghattál. A gettókban és a bádogvárosokban nemigen volt módod szétnézni. Igaz, hogy be se mertél volna menni, mert élve nemigen jöttél volna ki. Kérlk, gondolkodj mielőtt nyilatkozol. Üdv.

Ifjú kommunista.

(Nógrádi., 2011.04.30 13:25)

Nem tudom ki lehetsz és hány éves te Nagy László, de hogy még ma is gyerek fejjel gondolkodol, annyi bizonyos. Te egy fasiszta beállítottságú emberke vagy, és legszívesebben most is kiirtanál mindenkit, aki másként látja a dolgokat, mint te. Vajon mit kezd a te gyereked ezzel a nagy szabadsággal, ha nincs munkád, vagy minimálbérért dolgozod ki a beled? Csak te lennél olyan becsületes és azok akiknek a talpát nyalod, mind Kádár János.

Re: Ifjú kommunista.

(Alma, 2011.11.13 00:48)

Az összes kommunista agymosott emberkét összegyűjteném és elvinném őket a paradicsomukba Észak-Korába egy kis kijózanító kúrára. Izleljék meg milyen gyönyörű a kommunizmus. Kb. olyan torz világ mint az 50évek volt...
Ha estleg nem tetszik valami nem baj..., van még üres kötél mint az ÁVh-nak volt a nagy népi demokratikus rendszerben ahol mindenki egyenlő pont úgy mint Észak Koreában. Én nagyon szívesen megveszem neked a repjegyet de csak oda hogy személyesen "átélhesd" az igazi kommunizmust..
aztán nekem ne pampog, hogy hát én nem ezt olvastam...
Ja kérem a propaganda mindig nagyon szépen tud az emberekkel bánni.
Inkább azt javaslom nézd meg az állatfarmot. kb az lehet a te szinted és gondolkodj el egy kicsit.. de ha nem hiszel a mesékben akkor tényleg javaslom neked KNDK-t lol

Re: Re: Ifjú kommunista.

(Nógrádi, 2011.11.13 21:00)

Figyelj te Alma!
Ha tanult ember vagy akkor ismered talán, hogy ki mondta a következő mondatot: "A stílus maga az ember." A stílusodról állapítsd meg magad, hogy milyen is vagy.

Re: Re: Re: Ifjú kommunista.

(Alma, 2011.11.14 10:49)

Hát igen ebben igazad van. A stílus maga az ember…akkor néz tükörbe mikor minősítesz, valakit.. ugye ..aki nem kommunista akkor az fasiszta.. akkor ezek szerint a magyar lakosság 99.95% fasiszta Európáé pedig 99.99% komolyan mondom mintha az 50-évekből maradtál volna itt mint egy őskövület. És szajkózod a „beléd nevelt ideológiát” . De már nincs itt az orosz hadsereg, hogy azt a 99.95% fasiszta állampolgárt a 0.05% igényére formája meg, mint anno… Tartsad még a lángot.. az idő túllépett rajtad a rendszereden a világnézeteden…
Ez a rizsa amiket irkátok itt 40 évig halottuk.. Ha akkor nem vették be az emberek – pedig nagyon „meggyőző módszerek” voltak rá- akkor miből gondolod, hogy most majd biztos elhiszik Nektek a HITELES embereknek hogy 1956-ban a Nagyon Szép Szocializmusba ahol egy gyönyörű boldog világ ragyogott fel egy vörös csillag alatt, a fasiszta provokátorok imperialista ügynökök segítségével próbálták szétzúzni a proletár forradalom nemes vívmányait. LOL Erre a faszságra már akkor sem volt senki kíváncsi nemhogy most…
Eltűntök szépen a történelmi süllyesztőben a rendszeretekkel együtt, de történelemben megmarad, hogy a kommunista rémuralom milyen világot szül. Az utolsó bástya is leomlik nemsokára (Észak Korea), vagy a vezetőiket élve nyúzzák meg a fellázadt nép, vagy éhenhal a nemzetük…

Re: Re: Re: Re: Ifjú kommunista.

(Nógrádi., 2011.11.14 17:37)

Nem tudom hány éves lehetsz, de a stílusváltást minden esetre megköszönöm. Abban igazad van, hogy a szocializmus építését nem bírta anyagiakkal sem a szovjetunió, sem a többi szocialista ország, mert Amerika rákényszerítette a fegyverkezési hajszát. Itt még nem volt sem szocializmus, kommunizmus meg pláne nem. Akkor tudtad volna meg, hogy milyen is ez a rendszer, ha hagyták volna kiteljesedni és nem jött volna egy áruló, akit Gorbacsovnak hívnak. De ha figyelemmel kíséred a politikát, akkor rájöhetsz, hogy most épp a kapitalizmus van összeomló félben, ami be is következik,csak idő kérdése. Már Amerikában is kialakultak a nyomornegyedek, már ott is 30%-fölé nőtt a munkanélküliség. Amerika el van adósodva Kínának oly annyira, hogy 24 órán belül lenullázhatná az USA gazdaságát. Már a gazdasági szakemberek, a filozófusok, szociológusokból állók egy csoportja Svédországi helyszínen azt kutatják, hogyan vezessék át a kapitalizmust egy másik társadalmi formába, minél kevesebb konfliktus mellett. Remélem tájékozott vagy ilyenekben. Ha igen, akkor folytathatjuk tovább a vitát. Üdv. Nógrádi.

Re: Ifjú kommunista.

(Alma, 2011.11.14 15:58)

„Csak te lennél olyan becsületes és azok akiknek a talpát nyalod, mind Kádár János.”
Hát igen a becsület hazaszeret gerincességnek annyi köze van Kádárhoz mint amennyi egy asztalosnak a Lineáris algebrához. Persze a hitlerjugendosok szemében Hitler is a nemzet megmentője az emberiségi jogok legyőzhetetlen harcosa a zsidók védelmezője stb..stb…vagy bármi amit el akart hitetni velük. Úgy néz ki Te is bevetted a propaganda pirulát és elhitted elhiszed hogy Mr. Kádár mekkora überfasza csávó volt. Na persze…. Maximum a sleppjének, -de azokból is elrakott egy párat az útjából-.

Budapest

(Nagy László, 2010.12.28 09:13)

Tisztelt uram vagy aki szerkeszted ezt az oldalt.
Én gyermekkoromban nem tudtam soha meg magyarázni, hogy micvsoda az a végtelen ellenszemv a kommunizmus fele de aztán rá jöttem.
Egytől egyig képmutató bérencekkel volt tele az ország.
Hát nektek ki kell halni mint a dínóknak.

Milyen ellenforradalom te sükebóka?
Nem szégyenled magad ?

Én nagy családos vagyok de a gyermekeimet a szabadség szeretetére tanítom nem egy leninista kádárista mocsokra.

köröstetétlen

(elvtárs, 2008.12.24 13:28)

Olvastam az ellenforradalomról készült Fehér Könyvet! Gyalázat! És most újra lopakodik az ellenforradalom "Magyar Gárda" képében.

A moderátor!

(Köszönet a gratulációért., 2008.12.24 09:38)

Kedves Lexi!
Köszönöm a gratulációt. A sorozat elindításával az volt a szándékunk, hogy az 56-os események hiteles bemutatása mellett lerántsuk a leplet a mai történelemhamisító politika szándékairól is. A véleményedből úgy látjuk, hogy ez sikerült,mivel Te is megemlítetted hozzászólásodban a jelenlegi politika hamis történelmi tudat kialakítására való törekvéseit.
Látogasd tovább az oldalunkat, és továbbra is tisztelj meg véleményeddel.
Ödvözlettel, a
moderátor.

Igazság !

(Lexí, 2008.12.22 14:06)

Csak gratulálni tudok e sorozat megírásához ! Sajnos a jelenlegi hivatalos történetírás egyoldalúsága nem mutatja be azokat a folyamatokat,melyek hiteles tájékoztatást adhatnának
az ellenforradalom - forradalom korhű mozgató motívumairól.Ma egyoldalú történelem hamisítás folyik,mely azt akarja bebizonyítani,hogy a szocialista eszme nem életképes.S mit látunk ma napjainkban? Globális világválság van kibontakozóban,mely a "jóléti " államok alapjait döngetik.Kinek van igaza?